Szász-Kovács Emese olimpiai bajnok párbajtőrvívó többször is megfordult üzletünkben bájos gyermekeivel, Majával és Levivel. A cipőválasztás ikrek esetében sok tanulsággal járó feladat, ezért interjút kértünk tőle, hogy tapasztalatairól kérdezzük, de a sport és a gyereknevelés kapcsolatáról alkotott véleményére is kíváncsiak voltunk.

Mikor kezdtél el sportolni? Mennyire határozta meg a gyermekkorodat a sport?

Tulajdonképpen az egész gyerekkorom sportközegben telt. Sport általános iskolába jártam, ahol természetesen nagy hangsúlyt fektettek a mozgásra. Úszással kezdtem, a vívással később, 1992 környékén, negyedikes koromban ismerkedtem meg. Nagyon hamar beleszerettem, és máig az életem része.

Sportolóként hogyan állsz a gyereksport kérdéséhez? Mikor érdemes elkezdeni? Hogyan találjuk meg a megfelelő sportágat? Milyen intenzitással vágjunk bele?

Úgy vélem, minden sport alapja az úszás. A gyerekek fejlődése és biztonsága szempontjából is kiemelkedően fontos, hogy minél hamarabb megszeressék a vizet, vízbiztosak legyenek és megtanuljanak úszni. Szerintem ezt követően kellene csak más mozgásforma után nézniük. Bár vannak olyan sportágak, amiket nagyon korán kell kezdeni, ilyen például a torna. Szerencsére a vívás nem tartozik ezek sorába. Manapság inkább csak azért szokták hamarabb kezdeni, mert hamar elkapkodják a gyerekek nagy részét. Ebben az értelemben ugyanis megfigyelhető egyfajta verseny a sportágak között.

A versenysport rengeteg áldozatot, lemondást követel, ugyanakkor az egekbe is emelhet. Visszatekintve pályafutásodra, te nyugodt szívvel támogatnád, ha gyermekeid ilyen irányba indulnának el?

Való igaz, nehéz út vár azokra, akik az élsportot választják, és sajnos nem mindenki ér el sikereket benne, nem mindenki számára térül meg a befektetett idő és energia. A sportot magát viszont nagyon fontosnak tartom. Támogatni fogom gyermekeimet, bármilyen utat válasszanak. Az a lényeg, hogy egy olyan mozgásformát találjanak maguknak, amit igazán szeretnek csinálni, és élvezettel járnak edzeni.


Lehet, hogy korai a kérdés, de látszik esetleg már rajtuk az ilyen irányú indíttatás?

Még nem tudom, mi lesz, de szerintem Levi már ügyesebben dob, mint én valaha is. Maja pedig nagyon kitartó, és állandóan mozgásban van. Biztos vagyok benne, hogy ki fognak próbálni pár sportágat, aztán majd eldöntjük, melyikkel érdemes próbálkozni náluk.

Tavaly márciusban tértél vissza a pástra, és kezdtél el újra intenzíven edzeni. Ezt hogyan lehet összeegyeztetni a gyerekneveléssel, a családdal? Mennyivel volt most ez nehezebb pálya, mint gyermekeid születése előtt?

Amit korábban keménynek és nehéznek éreztem, az most már könnyed menetnek tűnik. Egy ikerpár nevelése mellett az edzésmunka és a felkészülési időszak sokkal nagyobb kihívás elé állított. Főleg azért, mert nem igazán jó alvók, és ezért én is kevesebbet alszom ahhoz képest, amit a születésük előtt megszoktam. Az elmúlt egy évben egy helyett tulajdonképpen két edzésem volt naponta: az egyik a vívóteremben, a másik otthon, a gyerekekkel, ami legalább annyira fárasztó és megterhelő, mint egy kiadós vívóedzés.

De az éremnek van egy másik oldala, mert közben Levi és Maja annyira feltölt a szeretetükkel, a csodálatos lényükkel, hogy valahogy megnövelik az állóképességemet és a teherbíró képességet. Ha összességében nézzük az elmúlt több mint egy évet, tényleg nagyon jól tudtam mellettük sportolni.


Mi a véleményed arról a kijelentésről, hogy a gyereknevelés ikrek esetében már-már extrém sportnak számít?

Ezzel teljesen egyetértek, főleg akkor, amikor egyszerre próbálom becserkészni és elkapni őket két irányból. A nevelés egy gyerek esetén is rendkívül szép és nehéz feladat, de az igazi bonyodalmak két gyereknél, kiváltképp ikreknél jelentkeznek. El sem tudom képzelni, hogyan oldják meg az életüket és a felmerülő problémákat a hármas vagy négyes ikreket nevelő szülők. Szóval nem egyszerű, ugyanakkor ez az „extrém sport” sokkal-sokkal többet ad, mint amennyire lefáraszt.

Mik a nehézségei a ruha- és cipőválasztás szempontjából az ikres anyaságnak?

Mindig azt mondom a férjemnek, hogy nem tartom fontosnak, hogy drága ruhákban járjanak a gyerekeink, de a minőségi gyerekcipőkből nem engedek. Vigyázni kell a kis lábaikra, hiszen egész életükben ezeken fognak járni. Nekem ezért az elsődleges szempont a cipőválasztásnál a minőség. Kifejezetten azokat a modelleket keresem, amelyek minőségi alapanyagokból készülnek, és amelyek tervezése során figyelembe vették a gyereklábak sajátos anatómiáját.


A két gyerek egyszerre fejlődik lábméret szempontjából? Összehangoltan lehet nekik új és cipőket vásárolni?

Maja egy méret lemaradásban van Levihez képest, de mindkettőnek úgy nő a lába, mint a gomba. Meg is lepődtem a növekedés sebességén. Korábban azt gondoltam, hogy félévenként fognak egy számot nőni, de ennél ők jóval nagyobb tempót diktálnak. A télen kiválasztott nyári papucs már alig megy a lábukra, és még csak májust írunk. Nagyon nehéz előre tervezni emiatt.

A minőségen kívül vannak-e egyéb szempontok, amiket figyelembe veszel a cipőválasztásnál?

A minőség mellett szeretem, hogyha a lábbeli szép is. Annak kifejezetten örülök, hogy fiú és lány cipők között is válogathatok, mert mindkettőhöz egyszerre van szerencsénk. Fontos az is, hogy kényelmesek legyenek a kiválasztott modellek, de az sem utolsó szempont, hogy helyesek és bájosak legyenek, illetve a gyerekek által kedvelt színek és formák köszönjenek vissza róluk.

Mi a véleményed a prémium sportcipőkről, például a Superfit modelljeiről? Üres marketingszólamok csupán azok a remek tulajdonságok, amiket a gyártó hangsúlyoz velük kapcsolatban, vagy ezek a cipők tényleg ilyen jók?

Nagyon jó a tapasztalatunk a márkával kapcsolatban, kifejezetten szeretjük, ezért az utcai cipők mellett benti használatra is Superfit modelleket választottunk: Levinek egy fiú szandált, Majának egy benti cipőt. Amióta ezek a birtokukba kerültek, állandóan hozzák, hogy fel akarják venni őket, mert nyilván ők is azt érzik, hogy nagyon kényelmesen lehet jönni-menni bennük.

A Superfit sportcipőik is nagyon jók, bírják a strapát a kertben, homokozás és futkározás közben is megállják a helyüket, és még mindig remek állapotban vannak. Külön előny, hogy ezek a modellek vízállók, mert Levi és Maja a többi gyerekhez hasonlóan nem tud ellenállni a pocsolyák vonzerejének.

Egy kicsit beszéljünk a te cipősszekrényedről is. Mennyiben alakult át annak összetétele, amióta anyuka lettél? Milyen cipőket hordasz mostanában? Változtak-e ezen a téren az igényeid, preferenciáid?

Soha nem voltam az a nagyon magassarkús típus. A szekrényemben egyre nagyobb arányban vannak jelen a sportcipők. Ez azt arányt most nagyjából 90 százalékra becsülöm. Emellett van még néhány lapos talpú cipőm, amelyek a csinos vonalat képviselik. A modellválasztásnál a legfontosabb szempont mostanában az, hogy minél gyorsabban beléjük tudjak ugrani, és rohanhassak a gyerekek után.